Panel
A program új része, a panelek
Az Ixnet fejlesztésekor sokat beszélgettünk a véleményüket nekünk elmondó orvosokkal, és természetesen egymás között is. A rendelőket járva azt láttuk, hogy különböző méretű, képarányú, és felbontású monitorokat használnak az orvosok. Mindenki annak megfelelően, hogy amikor vennie kellett, éppen mi volt elérhető, megfizethető, vagy éppen mit ajánlott az informatikus, a boltban az eladó, vagy mi tetszett meg.
Kétféle alapvető program kialakítással találkoztunk. Az egyik esetben adott a felhasználói felület, ennek méretét a legelterjedtebb monitor képarányhoz igazították. Ha ettől eltérő típust, felbontást használt valaki, akkor a monitor oldalán, vagy felső részén a program által nem használt területen fekete sáv (vagy a windows asztal és ikonjai) jelentek meg. Mint amikor egy normál tévén szélesvásznú filmet nézünk. A másik megoldás (és ilyen a visual Ixdoki is), már közelebb visz a felhasználói igényekhez. A program körben fix részt foglal a monitorból, igazodik a mérethez, a felbontáshoz, teljes képernyőn jelenik meg. A felhasználó ezen belül alakíthatja ki saját felületét, annyi helye van, amit az általa használt monitor ad. Ez utóbbi lehetőség már a visualon kívül is nagyon kevés rendszerben valósult meg.
Mi az Ixnetben egy ezeken túlmutató újdonságot szerettünk volna. Az első félve kimondott ötlet talán így hangozhatott el: olyan képernyők, amelyek csak akkor látszanak, ha kell, akkor jönnek elő, ha akarom, és ne kelljen kattintani, hogy kinyíljon, vagy becsukódjon. Elsőre szinte lehetetlennek tűnt. De azután ahogyan az ilyenkor lenni szokott az jöttek az újabb és újabb ötletek, és megszületett a panel.
Mit is tud valójában, mire való, és hogyan működik? Megpróbáljuk röviden összefoglalni.
Alapvetően olyan akciókat terveztünk ide, aminél gyors információra van szükség, ez egy mozdulatra megtekinthető kell hogy legyen, majd újra felszabadul a képernyő ezen része.
Ha már a rendelkezésre álló hely minél jobb kihasználása és az egyéni beállíthatóság volt a cél, akkor illik úgy működnie, hogy a felhasználó döntse el hol, mikor, és hogyan jelenjen meg, meddig legyen látható.
Ennek megfelelően dönthet úgy mindenki, hogy az egyes panelek (külön-külön), megjelenjenek-e. Ha igen hol. A képernyő négy része közül választhat (bal, jobb oldalon, fent és lent) a képernyő széléhez illesztve, tetszőleges méretben, és ezen felül a szabad megjelenés az ötödik, egy tetszőleges helyen, mint egy normál ablak.
Beállíthatónak kell lennie, hogy fixen mindig látható legyen, vagy csak ha az értesítési része fölé húzzuk az egeret, és hogy milyen méretben mutassa az adatokat, információkat.
Legyen lehetőség több monitor használata esetén ezeket a paneleket a második (harmadik ☺) monitoron is megjeleníteni.
Örömmel írjuk le, ezt mind megoldottuk!
Választhat az elérhető panelek kínálatából mit szeretne ilyen módon használni, pl.:
De leírva talán elég ennyi, javasoljuk nézze meg.
Monitor
Műszaki segítség monitor vásárláshoz
A köznyelvben csak lapos monitorként (TV-ként) emlegetett készülékeknek is több fő típusa van. Kezdetben volt az LCD (folyadékkristályos kijelző), majd megjelentek az ezt továbbfejlesztett TFT monitorok, napjainkban pedig már a megfizethető kategóriát képviselik a LED monitorok.
Ezek a legújabb készülékek is ugyanolyan folyadékkristályos technológia segítségével tárják elénk a különböző vizuális tartalmakat, mint elődeik, csak éppen a háttérvilágításuk teljesen máshogy működik. Ez utóbbinak számos előnye van. Az eddigi LCD és TFT készülékek esetében a háttérvilágításról fluoreszcens fénycsövek gondoskodnak, melyek folyamatosan üzemelnek. Ezek áramfelvétele is nagyobb, és bizonyos esetekben nem biztosítanak tökéletes (vagy ahhoz közeli) képet. Például ha egy fekete ruhás hölgy tűnik fel a képernyőn, annak ruhája nem tud igazán mélyfekete lenni, hiszen a zavaró háttérfény bizony folyamatosan átsejlik. Ebből adódik a relatíve alacsony kontrasztarány. De mi is pontosan a kontrasztarány? Ezen felül is számos mutatóval, mérőszámmal találkozhatunk, amikor új monitor vásárlása válik esedékessé, amiből sokaknak a méret (képátló) a legismertebb. Esetleg van köztük egy vagy több olyan, amiről nem is sejtjük mit jelent, kell-e hogy jó legyen, és mennyi a jó. Most megpróbálunk ebben egy kis segítséget nyújtani, eligazodni az egyes tulajdonságok, és azok fontossága között.
kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság. A kontraszt arány azt mutatja meg, hogy mekkora a kép sötét és világos pontja között a maximális fényerőeltérés. Minél nagyobb a kontrasztarány, annál jobb a monitor képmegjelenítési képessége. Ezt állandó fényerő mellet mérik. Néhány típus esetén úgynevezett dinamikus kontraszt arányt adnak meg. Ilyen esetben a háttérvilágítás fényerejét csökkentik ha sötét tónusú a kép egésze, illetve növelik, ha világosabb. Ezek a monitorral megjeleníthető (nem egy időben, egy képen megjelenített!) legvilágosabb és legsötétebb kép közötti értéket adják meg. Mivel a dinamikus kontraszt arányt többfajta módon lehet mérni és a gyártók saját mérési eljárása is különbözik, gyakorlatilag nem nagyon mérvadó, ez is csak egy számháború. Vásárláskor csak a valós kontraszt mérőszámot érdemes nézni.
felbontás: Az egyszerre megjeleníthető képpontok száma. Az egyik legfontosabb tulajdonság, ami meghatározza a vásárlást. A ma jó minőségűnek számító HD (720p vagyis 1280 x 720 képpont) és Full HD (1080p 1920 x 1080 képpont) mellett gyakran találkozhatunk az ezekhez közelítő 1080i jelölésű felbontással is. Ez is 1920 x 1080 képpontot jelenít meg ugyan, de azt úgynevezett váltott soros (Interlaced) megoldással. Ilyenkor csak vagy a páros, vagy a páratlan sorba eső képpontokat frissíti. Ez hosszútávon ha csak kis mértékben is de jobban terheli, fárasztja a szemet, gyors grafikák (filmek, nagy grafikus igényű játékok) esetén érdemes a jobb minőségűt választani. A használható felbontás függ a számítógép video meghajtójától (videokártya, régebben VGA kártya). Vásárlás előtt érdemes tájékozódni annak teljesítményéről is. Fontos megjegyezni, hogy a felbontás növelésével egyre kisebb méretben jelenik meg a monitoron ugyan az a kép vagy betű. Szakemberek szerint az a megfelelő betűméret, ami a szokásos monitor-szem távolságból még éppen olvasható legkisebb méret háromszorosa. A bemérés legegyszerűbb módja az, ha itt és most egy kicsit háromszor olyan messzire megy a géptől, mint ahol most van. Ha még mindig el tudja olvasni a szöveget, akkor a monitor jól van beállítva.☺
válaszidő: Ezredmásodpercben (ms) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. Ezt a video jel monitorhoz érkezésétől mérik. Mozgóképek lejátszásánál fontos.
frissítés: Mint ahogy az a nevéből is adódik a monitor képének frissítési ideje Herz-ben. Azt mutatja meg, hogy egy másodperc alatt hányszor frissíti a képet az eszköz. pl. 60 Hz esetén másodpercenként hatvanszor. Az emberi szem már nem tud különbséget tenni a 60, 70 vagy 75 Herz frissítés között. Ha 3D-s megjelenítésre is szeretnénk majd valamikor használni, akkor szükséges a 100 Hz frissítés, egyébként nem szabad hogy befolyásolja a döntésünket a vásárláskor.
képarány: A kijelző oldalhosszúságainak aránya. Míg korábban egyértelműen a 4:3-as arányú képernyők uralták a piacot, ma már a 16:9 kijelző a népszerűbb. Az ilyen, szélesvásznú monitorok típusjelében általában találunk egy wide szócskát, vagy legalább egy W betűt. A 4:3 arányú képernyők egyébként napjainkban már nem csak ritkábbak, de drágábbak is. Ezeken felül találkozhatunk 5:4 és 16:10 képarányú arányú monitorral is.
fényerő: A monitor fényességét jellemzi. (milyen erős, fényes a háttérvilágítás) Normál monitorok esetén ez egy 200 – 400 cd/m² közé eső szám, ami valójában egy „fénysűrűségnek” felel meg. fontos paraméter, hiszen ez alapján meghatározhatjuk, hogy az adott termék (legyen az tévé, monitor, tablet) háttérvilágítása a használni kívánt helyiségben tud-e akkora fényerőt produkálni a környező fényekhez képest, hogy az jól látható legyen. A nagyobb érték nagyobb fényességet jelent, és minél világosabb helyen kívánjuk használni a kijelzőt, annál nagyobb értékre lesz szükségünk. A normál, természetes vagy mesterséges szórt fényű megvilágításnál (például szobában, irodában) a 120-160 cd/m² elengedő érték, míg sötétben a 90-100 cd/m² is kielégítő eredményt ad. Direkt, közvetlen fényben vagy napsütésben viszont minimum 300-350 cd/m²-re van szükség, de ennél magasabb érték sem hátrány. Nem véletlen, hogy a táblagépek és okostelefonok kijelzőinek fejlesztése során többek között a minél magasabb fényesség elérését célozták meg.
megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót. Az emberi szem nem tud ennyi szín árnyalatot megkülönböztetni. Ez csak azoknál a munkahelyeknél lehet fontos, ahol speciális monitor használatára van szükség, ilyen lehet pl. a digitális képalkotók által használt monitorok.
látószög: Az a paraméter, mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható (betekintési szög). Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (szélesség), második a vertikális (magasság) adat. Például: H:160°/ V:150°. Ez az adat akkor fontos, ha gyakran fordul elő, hogy nem szemből nézzük munka közben a monitort. Ekkora szögben látható még megfelelően a monitoron megjelenő kép. Tehát pl. egy H160° jelölésű monitoron annak középvonalától oldalról mért 80°-80° -ban látható még. Persze lehetnek olyan esetek, amikor pont ezt szeretnénk elkerülni (pl. az oldalt ülő paciens ne lássa, vagy ne tudja elolvasni a monitor tartalmát). Ha a monitor mégis lehetővé teszi ezt, akkor ma már vásárolható betekintés védelmi szűrő, ami ma egy középkategóriás monitor árának kb. felébe kerül. Erre érdemes figyelni vásárláskor, mert a nagy betekintési szöggel rendelkező monitorok drágábbak, ha nem szeretnénk hogy más is lássa a monitor tartalmát, válasszunk kisebbet, olcsóbban.
Összefoglalva: Egy orvosi rendelőben használt monitor esetén fontos a fényerő, a méret (képátló) és a felbontás. A használat módjától függően fontos lehet a látószög, illetve a képarány, de ez utóbbinál pl. az Ixnet használatára pont az olcsóbb 16:9-es a megfelelőbb. A színek száma, frissítési és válaszidő értékek szépen mutatnak ugyan egy-egy tulajdonság esetén, de az orvosi alkalmazások esetén nincs jelentőségük.
Válaszok
|
Június végéig válaszolhattak kérdőívünkre, melynek témája a látvány és tartalom a háziorvosi programban. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan és milyen monitort, programot használnak a mindennapi munka során. A weben keresztül végzett anonim felmérésünkben több, mint 120 háziorvos vett részt. Mindenkinek köszönjük a segítséget! |
|
|
|
A kérdőív első részéből kiderül az, hogy a rendelők 68 %-ában az orvosok szemből nézik a monitort, majdnem minden harmadik rendelőben a betekintési szög 45 fok körül van. 3 % válaszolta azt, hogy ezektől eltérő a szögben lát rá a monitorra. |
|
|
|
Az orvosok döntő többségénel, 74 %-nál a rendelőkben használt képernyő tud akkora fényerőt produkálni a környező fényekhez képest, hogy az jól látható legyen. A válaszadók 21 %-ánál hátráltató tényező a napsütés, 2 %-nál a villanyfény. A negyedik opciót 3% választotta, további fényforrásokat megjelölve. |
|
|
|
A 3. kérdésünkkel a rendelőkben használt háziorvosi program tulajdoságait próbáltuk megismerni. Ez alapján, megtudtuk, hogy 4ből 3 programban állítható az ablakok helye a képernyőn, illetve azok szabadon méretezhetők. A megkérdezettek 12 %-a jelölte meg azt, hogy egyik tulajdonság sem állítható be egyedileg. További 10 % nyilatkozta azt, hogy egyedül az ablakméret, míg 2 % azt, hogy kizárólag az ablak helye változtatható az orvosi programjukban. |
|
|
|
Az utolsó kérdésünknél, ha megnézzük, hogy melyik opciót választották a legtöbben, akkor az első helyre a felhasználóbarát rendszerrel dolgozók, a második helyre a kiváló monitorral rendelkezők kerülnek. Míg a harmadik helyen, a megkérdezettek 26 %-a érdeklődne olyan felhasználóbarát orvosi program iránt, amelyhez tartozik egy kiváló monitor. A júniusi hírlevelek kérdőívére válaszolók közül, Dr. Szabó László, Szegedről kapja az ajándékot, gratulálunk! |
Törzs
A 2013.07.01-től érvényes törzs alapján több száz készítménynek változtak meg adatai (név, ár, támogatottság)
Az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért itt csak a változások darabszámát soroljuk fel a részletes, több mint 20 oldalnyi teljes listát itt tekintheti meg. Rendszereink természetesen az összes változást tartalmazzák a 2013.06.28-án publikált verzióváltások telepítése után.
Név változások
Összesen 244 készítmény megnevezésében történt módosítás. Ebből 32 megnevezés változás, 212 esetben pedig pontosítás (pl.: ACNEX 10 MG/G+0,25 MG/G GÉL 1x30g helyett ACNEX 10 MG/G+0,25 MG/G GÉL 1x30g tubusban).
Támogatotti kör változás (68 készítmény esetén)
9 eddig nem támogatott készítmény került be a támogatottak közé, 42 támogatott lesz 2013.07.01-től nem támogatott, és 17 készítmény esetén változik a támogatás mértéke (pl.: AMOXICILLIN-TEVA 50 MG/ML POR BELSŐLEGES SZUSZPENZIÓHOZ 1x40g üvegben Támogatott(025) -> Támogatott(FIX))
253 új készítmény került be a törzsbe, ebből 2 támogatott
Az új készítmények közül vényköteles 103, járóbeteg ellátásban adható 2, szakorvos és szakorvosi javaslatra háziorvos írhat fel 74-et, 11 pedig egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető, illetve kiadható gyógyszerkészítmény.
131 gyógyszer ára változott
Segédeszköz törzs változások
A 2013.07.01-től érvényes törzs alapján 9 új segédeszköz került a törzsbe, 23 segédeszköz került törlésre. 130-nak változott az ára, ezek közül 57-nél támogatás és 20-nál a támogatás és a jogcím is változott. 3 eszköznél változott csak a jogcím, és két esetben a megnevezés.
Friss
Szomorú szavakkal összegzett a kamara elnöke
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke Budapesten sajtótájékoztatón ismertette a köztestület területi szervezeteinek az ágazat helyzetét illető megállapításait.
Éger István elmondta, hogy az egészségügyi életpályamodellt – melynek bevezetését sürgetik – a köztestület már 11 éve kidolgozta és minden évben aktualizálja. Elismerte, hogy az utóbbi időben történtek erőfeszítések az ágazatban dolgozók anyagi helyzetének rendezésére, de ismét hangsúlyozta, hogy az alapellátásra sem tavaly, sem az idén nem jutott pénz. További problémának nevezte, hogy a gazdasági társaságként működő intézményeknél foglalkoztatottak szintén kiestek a béremelésből. Diszkriminációnak nevezte az ügyeleti díjak befagyasztását, amely miatt havi szinten több tízezer forinttól esnek el orvosok.
Több szakterületen jelentős az orvoshiány - folytatta Éger István -, és egy kamarai felmérés szerint csökkent ugyan a fiatal orvosok körében a külföldi munkavállalás, a szakorvosoknál azonban ez a tendencia lassan, de folyamatosan erősödik. Mint mondta, a kormányzat "átgondolatlan nyugdíjkoncepciója" miatt az oktatásban is minőségromlás figyelhető meg.
Éger István beszámolt arról is, hogy a kamara üdvözli a népegészségügyi programok indítását, ugyanakkor ezen a területen eredményes munka csak jó anyagi körülmények között működő, motivált alapellátással képzelhető el. Elmondta, hogy jelenleg 1500 orvos hiányzik az alapellátásból, pótlásuk nehéz, hiszen évente mindössze nyolcvanan végeznek háziorvosként.
A MOK szerint az egészségügy nem "pénztemető", hanem gazdasági hasznot is hozó nemzetstratégiai ágazat. Ennek érdekében haladéktalan, választási ciklusokon átívelő gazdasági paradigmaváltás szükséges. Éger István összehasonlításként elmondta: Magyarország a GDP alig több mint négy százalékát fordítja egészségügyre, ez a közkiadás a visegrádi négyek esetében hat, míg az unió átlaga nyolc százalék.
(forrás: MTI, 2013. július 03. 02:02)