Kommunikáció
Amikor valaki kommunikációt használ egy orvosi rendelőben, akkor gyakorlatilag nem tesz mást, mint adatot fogad és/vagy küld egy másik egészségügyi rendszerből, rendszerbe.
Az adatok továbbítása három fő csatornán történik jelenleg. A leletek a háziorvos gépére érkezhetnek emailban, egy külső program segítségével valamilyen formátumú fájlként letöltve, vagy egy webservice alapú kommunikációs programon keresztül, közvetlenül az orvos medikai rendszerébe.
Az emailben érkező, vagy külső segédprogrammal letöltött leletek esetén egy előre definiált formátumban érkezik a lelet. Ez a forma meghatározza a lelet feldolgozását, illetve az azon szereplő adatok további használatának lehetőségét
Általánosan használt formátum például a pdf dokumentum. Ilyen leleteknél a tárolás informatikai szempontok szerint egyszerűen megoldható, de az ilyen leleten található adatokkal már nem tud tovább dolgozni az orvosi program, azokat a bescannelt leletekhez hasonlóan tárolja.
Vannak előre definiált formátumú, formázott szövegfájlok, melyeknél a letöltés, mentés után a lelet tartalma a háziorvosi program adatstruktúrájába átemelhető, így a lelet részei szinte úgy kerülnek be a programba, mintha azokat a felhasználó írta volna be. A megfelelő helyre tárolódnak a diagnózisok, az ellátó intézet, orvos kódjai, a különböző vizsgálatok eredményei. Az ilyen típusú kommunikációk esetén ezeket az adatokat további orvosi vizsgálatokhoz, elemzésekhez tudja használni a számítógép, például folyamatában követhetőek az egyes labor értékek változásai, még az előtt figyelmeztetve a háziorvost, mielőtt a paciens konkrét panasszal jelenne meg a rendelőben. Minden lelet érkezéskor gyakorlatilag egy kis adatkonverzió fut le az orvos gépén, ami az érkezéskori formátumból az adatokat megfelelő ellenőrzés mellett átalakítja a háziorvos programjának megfelelő formátumra. Ezt a megoldást általában a lelet érkeztetésre szolgáló külső programokkal működő kommunikációs csatornák használják. Ez kényelmesebb és biztonságosabb használatot tesz lehetővé, mint az emailen érkező leletek, de mindkét típusra igaz, hogy ez a fajta kommunikáció csak a leletek fogadását teszi lehetővé. A háziorvos nem tud beutalni vagy esetleg időpontot foglalni.
A kommunikációk legfejlettebb módja ma már, a webservice alapú kommunikáció. Előnye az eddigiekkel szemben, hogy automatizálható, külső segédprogram nélkül működik és teljesen integrált, kétirányú kommunikációt tesz lehetővé. Mit is jelent ez pontosan?
Az ilyen típusú kommunikációknál, az OEP elérésekhez hasonlóan, a jogosultság és a kapcsolat megléte esetén a háziorvos közvetlenül a másik egészségügyi szolgáltató adataiból kaphat információt, vagy küldhet oda kérést. Az adatok ilyenkor egy speciális, csak a küldő és fogadó számára feldolgozható formátumban kerülnek átadásra, mindig az adott üzenet fogadója, illetve annak programja végzi a feldolgozást.
A küldés, a fogadó intézet beállításaitól függően lehet beutalás és időpont foglalás is. Ilyenkor magát a beutalót az érvényes jogszabályoknak megfelelően a háziorvos kinyomtatva oda kell hogy adja paciensének, hiszen azt a fogadó intézetnek (szakrendelő, kórház) meg kell őriznie. A fogadó intézetben az ellátás során a beutalón szereplő adatokat érkeztetik, azok használatával rövidül az adminisztrációjuk, és nem csak azokat az adatokat látják az ellátás során, amit pl. a betegirányító rögzített, hanem mindent, ami a beutalón szerepelt, és mindezt a saját programjukban.
Az adatok fogadása során a háziorvos gépére nem csak a szakorvosi és labor leletek, kórházi zárójelentések tartalma érkeztethető, hanem az adott ellátáshoz tartozó szakorvosi javaslatok is. Mindez még az előtt megtörténhet, hogy a paciens megjelenik a háziorvosnál, így a következő ellátás során már ezen adatok ismeretében lehet dönteni a szükséges kezelésekről, therápiáról, vagy adható ki további beutaló. Az így érkeztetett leleteket a háziorvosi program a függő beutalásokhoz társítja, így a háziorvos erről is naprakész információval rendelkezik.
Az infomix rendszereivel dolgozó háziorvosok ma már 3 egészségügyi rendszerrel képesek ilyen webservice alapú kommunikációra. Emellett 24 különböző szakrendelői, kórházi vagy labor rendszerrel használható fájl alapú, és 7 rendszerrel emailes kommunikáció. És itt rendszer alatt egy programot értünk, mint például az Ixnet, függetlenül attól, azt hány rendelőben használják.
Van olyan intézet, ahonnan még mindig papír alapú leletekkel érkeznek a paciensei? Keressen minket, biztosan tudunk egy kényelmesebb megoldást.
eJelentés
Várhatóan 2013 július közepétől változik az eJelentés rendszere. A változás nem érinti a jelentések adattartalmát, csak az egyes felhasználók jogosultságát, illetve az OEP-től kapott üzenetek megtekintését.
A korábbi eJelentés rendszer alapvetően két féle felhasználót különböztetett meg. Léteztek olyan felhasználók (=felhasználónevek), akik kizárólag csak egy konkrét szervezeti egység (kassza) kezelésére voltak jogosultak A jelenlegi éles rendszerben a háziorvosi és ügyeletei kassza kötelezően ilyen.
Az eJelentés v.7.00 bevezetésével az egyes felhasználókat tetszőleges számú, az adott intézményhez tartozó kasszához vagy szervezeti egység kezelésére lehet jogosítani, így előfordulhat pl., hogy egy felhasználó két 9 jegyű OEP kódra jelentő háziorvosi szolgálat (kassza) jelentéseit is egyidejűleg kezelni tudja, és megkapja még az OVÜ kasszát is.
A fejlesztés célja, az OEP tájékoztatása szerint alapvetően az, hogy az OVÜ kassza minden felhasználóhoz hozzá legyen rendelve. A korábbi verzióban a háziorvosok és ügyeleti szolgáltatók esetében ez csak 2 külön felhasználónévvel lett volna megoldható. Az OVÜ (OEP Válasz Üzenetek) kassza bevezetését az tette szükségessé, hogy a jelenlegi rendszerben az OEP üzeneteket (gyakorlatban fájlokat) csak beküldött jelentésekre – mint előzményre – tud visszaküldeni. Ez a kassza viszont lehetőséget biztosít előzmény nélküli üzenet (fájl) visszaküldésre.
Ez a gyakorlatban két változást jelent az Infomix rendszereit használóknál.
Az eddig elérhető funkciók esetén (beküldés, módosítás, csatolmányok letöltése) a jelentések listája kiegészül egy azonosítóval, amiben látható, hogy az adott jelentés mely szolgáltatóhoz (kassza) tartozik. A program színekkel megjelölve különíti el a különböző szolgáltatóhoz tartozó jelentéseket. A működés változatlan, tehát a jelentések elküldése, érvényesítése és a hozzájuk tartozó csatolmányok megtekintése is egyszerűen elvégezhető a rendszereinkben email levelező, vagy az eJelentés honlapjának megnyitása nélkül.
Az eddigi funkciók kiegészülnek az OEP Válasz Üzenetek résszel, ahol azok az OEP értesítések nézhetőek meg és nyomtathatóak, melyek nem köthetőek egy jelentéshez sem. Az ide érkező üzenetekről a felhasználók az eJelentésnél regisztrált email címükre kapnak értesítést, így az email kliens Ixnetben történő beállítása esetén, közvetlenül a háziorvosi programjában olvashatja el az üzenet érkezéséről szóló emailt, és tekintheti meg az OEP által küldött üzenet fájlt is.
Elvándorlás
A rezidensszövetség szerint az elvándorlás megállításához újabb intézkedések kellenek.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az orvosi elvándorlás megállítása érdekében folytatni és bővíteni kellene a Markusovszky-ösztöndíjat, és más területeket is be kellene vonni a hiányszakmák közé. Dénes Tamás az MTI-nek hétfőn nyilatkozva utóbbira a mellkassebészetet, valamint az érsebészetet említette.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága hétfőn közölte az MTI-vel, hogy az előző év első félévéhez képest jelentősen csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. Mint írták: az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján 2012 első félévében 542, 2013-ban június 30-áig 454 orvos kérvényezett hatósági bizonyítványt. Közülük az idén 247, míg tavaly 342 orvos volt, aki első alkalommal fordult ez ügyben a hivatalhoz.
Az egészségügyi szakdolgozók esetében viszont ellentétes a tendencia, míg 2012 első felében 300, addig az idén június végéig már 360 egészségügyi szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz igazolást. Az egészségügyi államtitkárság arra is kitért, hogy az elvándorlás a 35 év alatti orvosok és a rezidensek körében csökkent jelentősen. "Ez minden valószínűség szerint a Markusovszky Lajos ösztöndíjprogramnak, a hiányszakmák után járó többletpénznek és a fokozatos bérkiegészítésnek köszönhető" - tették hozzá.
A rezidensszövetség elnöke is a pótlékokkal, valamint a Markusovszky-ösztöndíjprogrammal magyarázta a 35 év alattiak elvándorlási kedvének csökkenését. Dénes Tamás kiemelte: ez az eredmény egyértelmű üzenet arra, hogy ezeket a programokat folytatni kell, és forrást kell biztosítani az egészségügy finanszírozására.
Mentők
Informatikai alapú mentésirányítási rendszert vezetnek be a mentőknél
Jövő év közepéig a kor technikai színvonalának megfelelő informatikai alapú mentésirányítási rendszert vezetnek be az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ). A 2,5 milliárd forintos fejlesztés egyik célja, hogy a mentők tizenöt percen belüli helyszínre érkezésének aránya kilencven százalék fölé emelkedjen.
Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára július 16-án Budapesten, sajtótájékoztatón a fejlesztés további céljai közé sorolta, hogy csökkentsék a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés jelenlegi egyenlőtlenségeit, valamint a mentésben dolgozók korszerű eszközökkel dolgozzanak. A fejlesztésnek köszönhetően az erőforrásokat jobban be lehet majd osztani - jegyezte meg.
Burány Béla, az OMSZ megbízott főigazgatója közölte, az Európai Unió által támogatott projektet egy év alatt meg kell valósítani.
Elmondta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a mentésirányítási központok 21. századivá válnak, a mentőautókban terminálok működnek majd, amelyek biztosítani fogják a késedelem nélküli információátadást.
A jelenleg alkalmazott mentésirányítási környezet elsősorban papír alapú munkavégzésére épül. A mentésirányítási rendszer fejlesztése során olyan informatikai környezetet alakítanak ki, amely biztosítja, hogy a segélyhívás után a telefonálótól megszerzett információ azonnal a kivonuló mentőcsapat rendelkezésére álljon.
A mentésirányító központban a rendszer térképen jeleníti majd meg a helyszínt és az elérhető ellátóegységeket, továbbá javaslatot tesz a legközelebbi, valamint "szükséges kompetenciájú", riasztható mentőegységre, amely a képernyőről kiválasztható és indítható.
A mentésirányítási rendszer informatikai alapokra helyezésével az ellátási adatok a célintézmény számára is elérhetők lesznek, az egészségügyi adatbázis egyszerűen kutathatóvá és lekérdezhetővé válik. A fejlesztéssel egy időben csökken a mentésirányítási helyszínek száma: a jelenlegi 26 helyett 20 aktív irányítóközpontot plusz egy vészhelyzeti tartalékot alakítanak ki.
(MTI)