Mentés

Műszaki segítség külső adattároló vásárlásához

A napi rendszeres mentés épp úgy fontos, mint a pontos adminisztráció. Érdemes elgondolkozni azon, hogy mit jelent számunkra az, hogy az adataink biztonságban vannak.

A mentés rendszeressége kapcsán, ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy egy esetleges winchester meghibásodás esetén, amikor nem állíthatóak vissza az adatok a winchesterről, és csak az általunk elkészített mentést tudjuk felhasználni, mennyit szeretnénk visszadolgozni, máris látjuk ennek fontosságát.

Ahhoz, hogy a mentett adatok biztonságban legyenek, mindenképpen érdemes valamilyen külső tárolóra menteni. Ez lehet Pendrive, vagy külső USB-s winchester. Attól függetlenül, hogy melyik megoldást választjuk, nem árt, ha tudunk egy keveset a technikai háttérről.

Napjainkban, verziót tekintve találkozhatunk USB 2.0-val és USB 3.0-val, ami verziószám lényegében a sebességét is jelenti. Az USB 2.0 névleges átviteli sebessége 480 Mbit/sec=60 MB/s, az USB 3.0 névleges átviteli sebessége pedig 5 Gbit/sec=640 MB/s. Ez a sebesség akkor teljesül, ha a külső eszköz és a számítógépünk alaplapi USB-s portjai verzió szempontjából kompatibilisek egymással.

Ebből kiindulva, ha az alaplapunk USB-je 3.0, akkor érhetünk el gyorsabb mentési sebességet, ha az USB-s eszköz is ennek megfelelően 3.0-s. Használata igen egyszerű, elég csak csatlakoztatni a géphez, és másodperceken belül elérhető az új háttértárunk. Fontos, hogy az eszköz eltávolítása során, miután már nem akarunk rá adatokat menteni, a szabályos eltávolítást válasszuk. Ezt megtehetjük a Windows tálcáján található óra melletti ikon segítségével, vagy pedig a számítógép leállítását követően.

Néhány szó a pendrive-ról:

Fizikai paramétereit tekintve igen egyszerű, és kényelmes mind a használata, mind pedig a tárolása, hordozása. Tárkapacitását tekintve némileg korlátozottabb az USB-s winchesteréhez képest, de persze elég azt figyelni, hogy mire szeretnénk használni, mennyi adatot akarunk rajta tárolni.

A külső winchesterről:

Több különböző megoldással is találkozhatunk, ha a csatlakozási módot vesszük figyelembe. Van olyan winchester, ami egyetlen egy rövid USB-s kábellel köthető össze a géppel. Van, ami egy Y USB kábellel csatlakozik (egy megy a winchesterbe, kettő pedig a számítógépbe, tehát két USB-s portot foglal el) és van olyan is, ami saját táp ellátással rendelkezik.

Első két megoldásnál figyelembe kell vennünk azt, hogy az eszköz áram ellátásását a számítógép biztosítja, így ennek hosszabbítása nem megoldható, ebből kifolyólag találkozhatunk olyan problémával, hogy ha a számítógép ház előlapi csatlakozójára kötjük, akkor nem biztos, hogy működni fog, mert a winchester és az alaplap közötti 'távolság' túl nagy ahhoz, hogy elegendő áramot kapjon az eszköz, ezzel szemben azok a külső winchesterek, melyek saját tápegységgel vannak ellátva (nem az USB csatlakozóról kapják az áramot), azoknak az USB kábele lényegesen hosszabb, így használata is kényelmesebb lehet, mivel nem korlátoz minket a winchester és a számítógép USB csatlakozója közötti távolság.

Talán említést érdemel a külső winchestereknél a lemez fordulatszáma (rpm). Találkozhatunk az elterjedtebb 5400 rpm-es winchesterekkel, de vannak 7200 rpm-esek is. Ez a fordulatszám a winchester sebessége szempontjából jelentős. A magasabb szám (7200 rpm) nagyobb sebességre utal, de ezzel egyszerre némileg zajosabb is. Ezen felül, ha a winchesterünk saját hűtéssel rendelkezik, akkor számolnunk kell annak minimális de plusz zajforrásával is.

A fent leírtak kapcsán, ha próbálunk a maximumra törekedni, és szeretnénk a mentést a lehetőségekhez képest minél rövidebb idő alatt letudni, akkor választhatjuk a külső SATA megoldást is. Ez, az USB-hez hasonlóan egy csatlakozási forma, melynek segítségével olyan írási sebességet érhetünk el, mintha egy belső winchesterre dolgoznánk. Ilyenkor lényegében egy normál SATA winchestert (ami napjainkban a számítogépünkben is van) csatlakoztatunk kivülről a számítogépünkre, melynek saját külső háza és táp ellátása van.

Mivel ezek a winchesterek mechanikus alkatrészeket is tartalmaznak, némileg sérülékenyebbek a pendrive-vel szemben, ha mondjuk leejtjük, vagy hozzáütjük valamihez.

Összegezve a leírtakat, ha mentésre szánt USB-s eszközt szeretnénk vásárolni, azt kell figyelembe vennünk, hogy mennyi adatot fogunk tárolni rajta, tervezve azzal is, hogy később ezen adatok nem hogy fogyni, hanem inkább szaporodni fognak. Pusztán csak a napi adminisztrációból származó adatok, mentési méretüket tekintve nem fognak túl gyorsan megnőni, viszont ha annak során kihasználjuk a multimédiás adatok tárolását, leletek, egyéb dokumentumok scannelését, akkor már érdemesebb hosszabb távon gondolkozni, és talán célravezetőbb ilyenkor egy külső winchester mellett dönteni, valamint némi nyugalmat jelenthet, ha tudjuk, hogy a megvásárolt eszközre garanciát is vállalnak.

Röviden, és tömören: ha sima mentés, akkor pendrive, ha sok adat + multimédia, akkor külső HDD, ha pedig mindezt gyorsan szeretnénk, akkor SATA.

Válaszok

Augusztus 1-jén indítottuk útjára az OEP jelentések és lekérdezések témájú kérdőívünket, melyben az eJelentéssel-, a TAJ ellenőrzéssel-, betegéletút lekérdezéssel kapcsolatos kérdéskörök szerepeltek. 21 nap alatt összesen 102 orvos osztotta meg velünk véleményét, mindenkinek köszönjük a segítséget!

A 102 válaszadó orvos 95 %-a a még a nem kötelező időszaktól (2011. júliusa előtt) az eJelentés rendszerén keresztül juttatta el a háziorvosi jelentését az OEP felé. Összesen 5 fő használja csak amikortól kötelező.

A kérdőív második kérdéséből kiderül az, hogy megkérdezettek döntő többségénél, 98 %-ánál a háziorvosi programon belül funkcionálnak az eJelentés lehetőségei. Csupán a válaszadók 2 %-a használ minden funkciót (beküldést, érvényesítést és csatolmányok megtekintését) az eJelentés weblapján, a megkérdezettek 19%-a legfeljebb egy-két funkció eléréséhez böngészi a webet.

A 3. diagram statisztikai adatai szerint a rendelés közben a TAJ szám ellenőrzéseket a háziorvosi program végzi a rendelők 98 %-ánál. A felmérésben résztvevő orvosok 1-1 %-a keresi fel az OEP weblapot vagy futtat külső alkalmazást ugyanezért a funkcióért.

A betegéletút lekérdezéseket a háziorvosi programon belül a válaszadók 65 %-a éri el, 28 % külső programot alkalmaz, 7 % az OEP honlapjára belépve tudja megnézi páciensei életút adatait. Gazdára talált a kitöltésért járó ajándékunk, ezennel Dr. Rigler Kálmán, Császártöltésről viheti haza az Overmax Basic Player játékkonzolt, gratulálunk!

Friss

Jutalompontot kapnak az orvosok a regisztrációért

Kreditponttal jutalmazzák azokat, akik november 15-ig naprakésszé teszik a nyilvántartásukat.

Grátisz továbbképzési pontot könyvelhetnének el az egészségügyiek pusztán azért, ha frissítik adataikat a kötelező nyilvántartási rendszerben egy rendelet-tervezet szerint - írja a vg.hu.

Akik több szakvizsgával rendelkeznek, és mindegyik tekintetében frissítik az adataikat, annyiszor 3, illetve 4 pontot számolhatnának el. A tervezet ennél is több – szakdolgozók esetében 15, doktorok esetében 20 - kreditponttal „jutalmazza" azokat, akik idén november 15-ig naprakésszé teszik a nyilvántartásukat, de 8, illetve 10 pontot ér az is, ha ezt csak az év végéig abszolválják.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az még rendben is lenne, hogy valamilyen módon ösztönözzék a kollégákat a nyilvántartás naprakésszé tételére, ezt azonban nem továbbképzési pontokkal kellene jutalmazni. Balogh Zoltán azt mondja, ahelyett, hogy ily módon devalválnák a továbbképzések értékét, hasznosabb lenne például az amúgy kötelező működési nyilvántartással kapcsolatos ezer forintos megújítási eljárási díj elengedése.

(forrás: Világgazdaság Online)

Törzs

Áttekintés

Új készítmények
Támogatotti kör változás
Név módosulások
Rendelhetőség változás
Árváltozások

---

Új készítmények: 276 új gyógyszer van, ebből 11 támogatotti körbe tartozik, 265 nem támogatott

18 támogatotti kör változás volt:

78 név módosulás volt:

Rendelhetőség változás történt 4 gyógyszernél:

20 árváltozás történt: