Videó

Szünetmentes

Vásárlási tanácsok szünetmentes tápegység vásárláshoz

A számítógépek meghibásodásának leggyakoribb oka az áram kimaradásból, feszültség ingadozásból adódó hardver sérülés. Még abban az esetben is, amikor a számítógépünk túlél egy ilyen esetet, azok az adatok, fájlok, melyekkel éppen dolgoztunk sérülhetnek, ami részleges vagy teljes adatvesztést okozhat. Ennek megelőzésére szolgálnak a szünetmentes tápegységek. Ezeknél is, mint sok más informatikai eszköznél fontos, hogy olyan készülékkel rendelkezzünk, ami megfelel arra a célra, amiért beszereztük. Nincs annál bosszantóbb, kerüljön bármennyibe is, ha pont akkor nem működik, amikor szükség lenne rá, vagy egyszerűen csak nem arra a feladatra való, amire mi szántuk.

Vásárlás előtt azt az egyszerű kérdést kell megválaszolnunk, hogy milyen eszközöket szeretnénk védeni a szünetmentes áramforrásunkkal. Erre válaszolva több olyan tulajdonságot is könnyen meg tudunk határozni, ami segít a megfelelő eszköz kiválasztásában.

A legfontosabb, hogy számítógépünk és az ahhoz használt monitor mekkora teljesítményt vesz fel, és mennyi ideig szeretnénk, ha üzemkész maradna. Egy átlagos gép és monitor kb. 250-300 watt teljesítménnyel üzemel, de ez függ a konfigurációtól, és a gépen futtatott programoktól. Egy erősebb processzor, videókártya, vagy több memória több energiát is igényel, és természetesen jelentősen megnő a számítógép fogyasztása, amikor dolgozik. Célszerű vásárlás előtt a lehető legnagyobb értékkel számolni, és olyan szünetmentest választani, ami ennél a teljesítménynél biztosít számunkra elegendő tartási időt.

Szintén érdemes figyelembe venni vásárlás előtt, hogy a szünetmentes áramforrásra csatlakoztatott eszközök valóban bedughatóak legyenek abba, tehát vagy normál konnektor aljzattal legyen szerelve, vagy rendelkezzünk megfelelő kábellel. Mit sem ér az egész, ha a monitor kikapcsol áramszünet esetén, és emiatt nem tudunk az éppen használt programban menteni, kilépni, a gépet időben, szabályosan kikapcsolni.

Plusz „szolgáltatásként”, persze az alap eszköznél drágábban, választhatunk olyat, ami nem csak az áramszünet idején, hanem áramingadozás, túláram esetén is védi eszközeinket.

Léteznek olyan készülékek is, amelyek a normál áram ellátáson felül rendelkezik telefon/fax/modem vonal védelemmel. Amennyiben a védett gép folyamatos üzemben működik, pl. Ixphone kiszolgálására is használt rendelői szerver, úgy választhatunk managelhető eszközt. Egy ilyen használata esetén egy beállított értéket elérve maga a szünetmentes áramforrás állítja le szabályosan a gépet, majd indítja újra az áramellátás helyreállásakor.

Kialakítás szerint megkülönböztetünk off-line vagy standby típust, amelyek csak áramkimaradás esetére használhatóak, nagy többségük nem képes korrigálni a feszültség-ingadozásokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy normál áramellátás esetén a bemeneti áramellátást használja a számítógép táplálására, áramszünet esetén átkapcsol akkumulátoros üzemmódra. Egyetlen számítógép ellátása esetén ideális választás. A következő szintet a vonal, vagy line-interaktív UPS-ek jelentik, amelyek szintén off-line üzemmódban működnek, ellenben képesek kisebb mértékű feszültségkorrekcióra. Használat közben az inverternek köszönhetően, képesek az akku töltésére, és gyorsabb a hálózat-akku közötti átkapcsolási idejük. A drágább szintet az on-line vagy kettős konverziós szünetmentesek képviselik, amelyek stabil feszültséggel és frekvenciával, a hálózati zavaroktól megszűrt áramot biztosítanak a bemeneti áramellátástól függetlenül. Hátrányuk, hogy mivel az akkumulátorok és az inverterek folyamatos használatban vannak, életciklusuk alacsony és rossz hatékonysággal dolgoznak.

Válaszok

Szeptember 26-tól válaszolhattak 4 héten keresztül az adatbiztonság a háziorvosi szoftverben témájú kérdőívünkre, melyben elsősorban az adatok biztonságára kívántuk felhívni a figyelmet. Összesen 99 orvos vett részt a felmérésünkben, mindenkinek köszönjük a részvételt.

Minden válaszadó orvos készít mentéseket az orvosi programban használt adatokról, összesen 73 % rendszeresen, naponta, hetente hoz létre ilyen mentéseket. 27 % rendszertelenül vagy havonta készít biztonsági másolatokat adatairól.

A kérdőív második kérdéséből kiderül az, hogy milyen eszközön tárolják a biztonsági másolatokat: a megkérdezettek többségénél, 72 %-nál a külső adathordozókat tartja a legmegfelelőbb eszköznek a mentések tárolására. A kérdőív kitöltők 15 %-a, arra a számítógépre hozza létre a mentést, amelyen dolgozik, 8 %-a CD vagy DVD lemezre, 5 %-a a hálózaton tárolja ugyanezt.

A 3. diagram statisztikai adatai szerint, a válaszadók 37 %-ának szükségtelenek volt a korábbi biztonsági-másolatok adatairól. Az orvosok 63 %-ának szüksége volt már korábban mentett állapot visszaállítására, viszont közülük 3 %-nak sajnos nem állt rendelkezésére erre alkalmas mentés.

Az orvosi programhoz, adatokhoz használt jelszavak a válaszadók majdnem harmada szerint, teljesen biztonságos karaktersorozatot reprezentálnak. Minden negyedik válaszadó kódja túl egyszerű az ajánlott feltétel alapján, további 41 % jelszava majdnem minden ajánlott kritériumnak eleget tesz. Gazdára talált a kitöltésért járó ajándékunk, ezennel Dr. Krumpach Ágnes, Kaposvárról kapja a modern tűzoltó-takarót, gratulálunk!

Friss1

Bővül az egészségügyi ellátások igénybevétele a határokon túl

Október 25-e után lehetőség nyílik arra, hogy magyar biztosítottak is kezeltethessék magukat külföldön közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében. Az egyenlő bánásmód elve alapján az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamából Magyarországra érkező beteget is el kell látni a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelv értelmében.

A kölcsönös gyógyítás menetét részletező kormányrendelet meghatározza, hogy a külföldi gyógykezelés legfontosabb feltétele, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak azokra a kezelésekre ad engedélyt, amelyek ellátása itthon orvosilag indokolt határidőn belül nem biztosítható.

Az elsődleges cél továbbra is az, hogy a magyar betegek Magyarországon gyógyuljanak, illetve megtagadható az uniós betegtől az ellátás, ha az veszélyezteti a magyar állampolgárok gyógyítását.

Ha egy uniós állampolgár szeretné Magyarországon gyógyíttatni magát, rá is a magyar szabályozási rendszer vonatkozik. Például beutalóval igénybe vehető ellátásnál az uniós betegtől is kérik a beutalót. Elfogadható a külföldi beutaló is, ha abból pontosan kiderül, milyen szolgáltatást szeretne igénybe venni a külföldi. Ha az ellátás jellege nem derül ki a dokumentumból, akkor a szolgáltató kötelezheti a külföldi beteget, hogy magyar nyelvű beutalót hozzon, továbbá a beteg kérésére a szakrendelő köteles egy magyar nyelvű beutalót kiállítani.

Fontos alapelv az is, hogy az uniós beteg nem kerülhet előre a várólistán, és nem is fizethet semmilyen extra díjat azért, hogy őt előbb lássák el, mint a magyar betegeket.

A külföldről jövő állampolgárnak meg kell térítenie a magyarországi ellátást az egészségügyi intézmény számára, amely eldöntheti, hogyan kéri a kifizetést. Kérheti az ellátás ellenértékét előre is, előleget is kérhet, vagy a beavatkozás végén tételes elszámolást nyújt be a betegnek. A külföldi beteg által kifizetett ellátás teljes egészében a szolgáltató bevétele, ebben az esetben az OEP nem vesz részt a "pénzmozgásban", azonban az egészségügyi intézménynek jelenteni kell magát az ellátást az OEP-nek.

Sürgősségi ellátás keretében a bajba jutott külföldit minden esetben el kell látni, de csak addig a mértékig, amíg a közvetlen életveszély el nem hárul.

Ha magyar beteg szeretné gyógyíttatni magát külföldön, ehhez bizonyos esetekben előzetesen engedélyt kell kérnie az OEP-től. Az egészségbiztosító megtagadhatja a külföldi gyógykezelést, ha az adott ellátás itthon is elvégezhető, illetve akkor sem kap zöld utat a beteg a külföldi kezelésre, ha a magyar biztosítónak minőségi aggálya merül fel a külföldi szolgáltatóval szemben.

Az engedélyt minden esetben az OEP adja ki, és az egészségbiztosító téríti meg utólag a gyógykezelés költségét. A rendelet szerint a külföldi ellátást csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a beteg a magyar egészségbiztosítási törvény hatálya alá tartozik, tehát biztosított vagy egyéb jogon jogosult az ellátások igénybe vételére.

A külföldi szolgáltatónál a betegnek ki kell fizetnie az ellátás költségét, az OEP - ha mindent rendben talál - utólag számol el vele. A külföldi ellátásról a dokumentumokat minden esetben a betegnek kell eljuttatnia az OEP-nek. Ha az ellátás nem haladta meg a 4500 forintot, az OEP nem térít, és elszámolni kizárólag az ellátást költségét fogja, a "járulékos" kiadásokat nem - például utazást, szállást, a beteget kísérő költségét.

Ha valaki például közfinanszírozott külföldi kórházat választ, akár a kiadásai 130 százalékát is megtérítheti az OEP. Ha viszont magánszolgáltatóhoz megy, akkor csak a hazai ellátás térítési díjának mértékéig fizet a pénztár. Amennyiben valakit elutasít az OEP, lehetősége van fellebbezni, illetve méltányossági alapon kérni az uniós gyógykezelést.

Az egészségbiztosító monitorozza a betegáramlást, és azt, hogy milyen típusú ellátásokat vettek igénybe az irányelvben foglaltaknak megfelelően, és ezek költségvetési vonzatát is vizsgálja. Az adatokról havonta jelentést küld az emberi erőforrások miniszterének.

A rendelet előírja, hogy ha a költségek az Egészségbiztosítási Alap, az E-Alap járóbeteg-kasszájának egy százalékát elérik, akkor a kormánynak beavatkozásra van lehetősége.

A határokon átnyúló egészségügyi ellátásokról szóló kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot jelölte ki arra, hogy az ellátásokat és azok térítési díját tartalmazó listát közzétegye. Ez elvileg október 25-ig felkerül a központ honlapjára, amely az uniós, köztük a magyar betegek interaktív tájékoztatását is segíti.

(forrás: informed.hu)

Friss2

Novemberben emelik az alapellátók finanszírozását

Tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapják meg a szolgáltatók.

Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány - jelentette be az emberierőforrás-miniszter pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón. Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.

Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság - közölte a miniszter.

Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent - ismertette Balog Zoltán.

Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.

A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni - közölte a miniszter.

Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével. A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról - közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.

A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.

A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó "államosításról" beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A "Pető-szakmának" az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz - közölte Balog Zoltán.

(forrás: www.weborvos.hu)